1. Úton-útfélen 13.00 - 14.00

Az eset

A hatodikos Rozika délután iskolából jövet elcsavargott. Este ért haza, szülei a maguk módján elintézték az ügyet.

Az iskola

Az osztály éppen kirándulásra készült. Az osztályfőnök kötötte az ebet a karóhoz: ilyen gyereket nem viszek magammal, nem vállalok érte felelősséget, majd elcsavarog nekem az erdőben is....
Az igazgató sokat gondolkodott az eseten. Végtére a csavargás a család ügye, nem tartozik az iskolára. De ha mégis szökős? Eltiltsam a kirándulástól? Vagy fújjam le a 3 napos osztálykirándulást, s egynapos városnézés legyen belőle?

A többi szülő

A többi szülő kikelt magából: egy tanuló miatt szenved az egész osztály? Ez amolyan kollektív büntetés, ami ráadásul jogtalan is...

A dilemmák

• dehát a kísérő tanár felelőssége;. nem állíthatunk a gyerek mellé személyi testőrt... 
• viszont a tanulmányi kirándulás meg benne van a helyi tantervben, vagyis onnan nem is eltiltható...
• mi lenne a megoldás?
• vajon mi van a házirendben?
• működik-e a szerződés elv?

Témagazda: Favorido Erika

Felkért reflektor: Trencsényi László

2. Sok bába között? 14.00 - 15.00

Az eset

Egy kisvárosi iskolában súlyos bántalmazás miatt egy hat alkalmas érzékenyítő tréninget kértek a szociális szolgálattól és központtól. Megkeresésükre közösségfejlesztő foglalkozást tartottunk a teljes nyolcadikos évfolyamban (öt osztály), az egyik osztályban az első órán az a panasz tört elő, hogy az osztályban az egyik (mint később kiderült: magatartási sajátosságokkal rendelkező) fiú viselkedését mindennapos szexuális zaklatásként élik meg az osztály lány tagjai. A fiú, a mindennapi testnevelés során az öltözőben rendszeresen, erőszakosan próbált érvényt szerezni kiváncsiságának, és mindent megpróbált, hogy bámulhassa az öltözködő-vetkőző lányokat.

Erre a problémára fókuszált a két segítő szakember, a szülőket is bevonva az eset megbeszélésére. Fény derült arra, hogy e viselkedési gondról korábban nem is tudtak.

A bevonódás nyomán a helyzet mindenki számára megnyugtató megoldással zárult.

A megbeszélés során

A résztvevők kérdéseit követően, vagy ahhoz kapcsolódóan az alábbi témákat kívánjuk érinteni:

• kiket és hogyan tartunk szükségesnek bevonni a folyamatba
• mit lehetett a folyamatban célul kitűzni, miket tartunk siker kritériumoknak
• minek kell tervezettnek és minek kell spontánnak lenni
• mik a mi kompetencia határainkon belüli lehetőségek, meddig mehetünk el?

Témagazda: Biczók Csermely Zsófia – ifjúság segítő

Meskóné Dékány Dóra – ex óvodai iskolai szociális segítő

Felkért reflektor: Forrai Judit, Semmelweis Egyetem professzora, a modern hazai szexedukáció megalapítója

3. A cipő nyoma … 15.00 - 16.00

A testérpár az óvodában a többi gyermekhez képest néha másként viselkedett. Társaikkal nem barátkoztak, az óvónéni kezét fogták mindig, játszani nem tudtak. A kislány a kezében sokszor babát szorongatott, fejjel lefelé sétált vele, időnként verte, csapkodta.

Egyik gyermek sem volt zavaró a csoportban, mintha ott sem lettek volna. Felnőttekkel nagyon kedvesek és ragaszkodóak voltak.

Rendezetlen, elhanyagolt, folyton éhes kisgyermekeknek látszódtak. Minden simogatásért, kedves szóért igen hálásan mosolyogtak az óvoda minden dolgozójára. A szülőknek megnyerő, simulékony és készséges modoruk volt, kimondottan jó kapcsolatuk volt az óvodapedagógusokkal is.

A családlátogatás igen sokkoló volt. Kosz és rendetlenség, nincs játék, nincs ruha, nincs megfelelő élelmiszer.

Egyik reggel a kislány összegörnyedten jött óvodába, óvónéni felhúzta a gyermek pólóját és megdöbbenve látta, hogy a kicsi, hároméves lányka hasán egy férficipő nyoma látható. Mi történt? – kérdeztük a gyereket. ''szerettem volna még egy szelet májkrémes kenyeret enni vacsorára'' mondta el a kislány.

Az óvónő azonnal orvoshoz vitte, ott látleletet vettek, a gyermekorvos hivatalból kihívta a rendőrséget, a gyermekeket elvették a családtól.

Kérdések:

• a "megoldást" mennyire tekintjük megoldásnak?
• mit lehetett volna még tenni?
• rehabilitálható-e a szülő gyerek kapcsolat?
• mért nem jelzett a gyermekvédelem, hogy gond van, hiszen a családsegítő már foglalkozott a családdal?
• hivatalosan nem vihette volna az óvónő orvoshoz a gyermeket a szülő tudta nélkül, de akkor sosem derülne ki a gyermekbántalmazás. az óvoda mért nem intézkedhet saját hatáskörében?
• kivették a gyerekeket a megszokott környezetéből, ez rendben van, de az óvoda mért nem tudhatta meg, hova kerültek a gyermekek

Témagazda: Pékné Varga katalin

Felkért reflektor

4. A bőnyi eset kapcsán 16.00 - 17.00

Amiket tudunk – a sajtóból

Ami lehet pontos vagy pontatlan, de ez az eset ezekkel a feltételezésekkel is elegendő a végig gondolásra

• a lány egy ideje nyíltan fenyegetőzött
• ez ismert volt az iskola, a tanárok előtt
• az apa, amikor túl sok alkoholt ivott, akkor bántalmazta az anyát
• a lányka csendes, visszahúzódó, szófogadó gyerek volt
• a lányka rendszeresen csúfolták az alakja és a származása miatt
• a célpontja nem az volt, akit megszúrt, hanem egy másik kislány, akire a legjobban haragudott
• irigy volt rá, mert neki rendes családja volt és ő is olyat akart magának
• a késelő kislány annyit mondott, "végre megtettem", utána teljesen lemerevedett

A kérdéseink

• mi az, amit mindenképpen meg kell ilyen helyzetben tenni a környezetnek
• meg lehetett volna-e előzni a történéseket
• mi az, aminek most kellene történnie
• máskor és máshol mire kell figyelni, mit kell tenni
• mit gondolunk arról, hogy szakértők azt mondják, hogy lesz még ilyen eset/helyzet és egyre több lesz
• az eddigi intézkedésekről mit gondolunk (javítóba vitték)

Témagazda: Cserey Miklós

Felkért reflektor